Fulladozva röhögnek a halak … + Broecker hipotézise /Szalontay Mihály után szabadon, - de ezért nem fizetnek./
Fulladozó halak a világtengerekben, Magyar Hírlap, 2010.Augusztus 16. Hétfő, TUDOMÁNY 13. oldal/
Leszakadt egy majdnem fél Budapestnyi jéghegy Grönland legészakibb gleccseréről. Le, mert a gleccser nyelve annyira benyúlt a tengerbe, hogy az apály-dagály szép lassan letörte a nyelvét. Normális. Becsúszott a Lincoln szorosba, ami az örök jég, az Északi sark felé mutat. Az északnyugati átjárót nem veszélyezteti, mert a Hans sziget megfogja, és az átjáró mintegy 550 mérföldre van a gleccsertől. Szép és normális természeti tünemény lehetett. Lehet, hogy néhány eszkimó látta is. Mi csak a szatellitek felvételeiről tudjuk. A fizetett „szakértők” azt mondanak erről, amiért fizetnek nekik.
„Oroszország lángol.” A normális, kicsit melegebb kontinentális nyárban, szárazságban a Moszkva környéki erdők és kiszárított tőzeglápok meggyulladtak. Szabad kirándulni. Így jár minden kiszárított /vízrendezett/ tőzegláp. A Kis-Balaton is égett 99-ben. A Nagyberek is így égett egy hónapig, majd jön a szárazság megint ég, benne az M7-el. A Kis-Balatonon kipusztult a nádas, sok négyzetkilométeren. Nem a tűztől. Kit érdekel, nem hír. Majd Dr. Somlyódy, Dr. Heródek, S&H megmondják, hogy minden kitűnő. Csalok, mondta Rodolfó, de őneki szabad volt, ennek a két személynek, már nem. Érdekes lenne erről nyomozni és írni. Tanulság? Vond le!
„Pakisztán pedig a vízben fulladozik.” Mondja a szerző. Na, ja! Monszun van,- Mohendzsodáro-t nem a víz pusztította el. De azóta, itt is „rendezték” a folyókat. A túlnépesedéstől, és –, nemcsak az emberi butaságból, mint nálunk, az árterekre is építkeznek. Nézd meg az árvizek pusztításait! A maiakat és a régieket, kies hazánkban. Az ófalut nem pusztította el az áradat, csak ahol a vízrendezők sokat rendeztek, tudományosan. Tanulság? Vond le!
Fizetett tudósok a világtengerek oxigénhiányos halott zónáinak, stb. stb. Ja!- Vannak gócok ahol összegyűlik a világ szemete,- még az óceánokban is. Arról, kéne írni, hogy a kőolajból készített műanyagokat a „fejlett” országok „környezettudatosan”, azelőtt azt mondták ökológikusan, szelektív összegyűjtik, oszt,- eladják a kínaiaknak, pakisztániaknak, stb. akik a felrakják a hajóra, ott a hasznosat feldolgozzák gatyának, /az én fürdőgatyámra rá van írva, gyártotta Kína, és készült hat darab műanyagpalackból/. A szennyvizet, amivel mossák a műanyagot, a használhatatlan maradékot beöntik az óceánba. Ez szigeteket alkothat. Ott mérhető időnként oxigénhiány a szemét alatt.
De!
Arról nem írnak, ha például Barcelona felett megjelenik egy felhő, van esélye három csepp csapadéknak, akkor,- -- eleresztik a város és az agglomeráció szennyvizét, tisztítatlanul a tengerbe, Práttól /Prat/ Castelldefels-ig, néha Szicseszig /Sitges/ napokig bűzlik a tenger, a parton a fülpucik és WC papír maradékok, meg minden, ami a szennyvízben van, várják a vidám üdülőket. Ott is mérhető oxigén- és tudat-hiány. Pipáló és döglött halak. Ezeket, nem zavarja. Ha észrevennék, rontanák az imaget. A „szakemberek” szerint ez a globális felmelegedés gyorsulásának a következménye. Szerintem a globális prolisodásé.
A következő fejezetben a szerző mélyen belecsap a lecsóba, megmondja tutit.
„Széntároló az óceán mélyén”. Itt azután hivatkozik anonim tudósokra, a tudósok figyelmeztetésére, és még néhány abszurditást is bejön az ábrákba. Egy dologról feledkezik el, nem nézett szét Budapesten, a Bakonyban, Aggteleken, Balatonban nem lubickolt, meg még sok más helyen, a szárazföldön. Talán a mai tudósságban igaza is van, ők sem. A tengeri- az édesvízi-, a geo- és biokémiai mészkőképződésről ők is elfeledkeztek. Azt sem mondja, hogy a valódi tudományos mérések szerint, extrém időleges jelenségek kivételével, nem emelkedik a légkör GÁZ- formájú széndioxid tartalma. Az égés csodája és a felhők, gondoskodnak róla,- a viharok levét, mi isszuk,- ez igaz. A mészkő és a dolomit és az újabb kori tavi-, tengeri üledékek tárolják a legtöbb széndioxid-szenet, a Föld-golyóbison. Ez a CO2 olyan ÜZLET, mint a H1N1. Erről kéne írni, de ezért sem fizetnek.
Befejezésül: A Népszabadságnál már nemrég, ez az ábra kritika trágyát képezte, „A TENGERÁRAMLATOK KÖRFORGÁSA”. Ha a tisztelt szerző a Népszabadság és egy-két internetes kamuoldalon kívül, tud mutatni olyan tengeráramlást valódi természettudományos anyagban, amelyek így keresztezik az Egyenlítőt, hideget, vagy meleget, langyost is lehet, akkor jelentkezhet Nobel díjra. Amúgy meg a Golf, a Humboldt, meg az egyenlítői - a mind a kettő áramlat, ami a gyermeket /El Ninyo, meg a La Ninnyát/ okozza, hol a fészkes fenében maradt le az ábrázatrúl? Nézzen már meg egy elemista földgömböt!
A légáramlatok sem keresztezik az Egyenlítőt, pedig azok könnyebbek a víznél. Nézegesd és gondolkozz! Ez csak egy-két óra késésben van. Te többel vagy lemaradva.
http://www.intelliweather.net/imagery/intelliweather/sat_worldm_640x320_img.htm
Ennyit a Tudományról.
Én is szívesen írnék, pénzért,- igazat.
Plósz Sándor
tájrendező-ökológus
* * *
Legyen itt az eredeti, nehogy rosszindulatúnak nézzenek!
Fulladozó halak a világtengerekben
a hetvenes évek eleje óta a felszíni vizekben észlelt halott zónák számát várhatóan csak gyarapítja majd a globális felmelegedés
Egy hatalmas darab szakadt le a világ legészakibb gleccseréről, miközben Oroszország lángol, Pakisztán pedig a vízben fulladozik. A tudósok eközben a világtengerek oxigénhiányos „halott zónáinak” vészes növekedéséről számolnak be. A nyereségvágyból elkövetett emberi környezetszennyezés lassan felborítja a légkör szénháztartását, ami a bolygó élővilágának létét veszélyeztetheti.
Augusztus ötödikén egy újabb sziget született – jelentette be a minap Andreas Muenchow, a Delaware Egyetem tengerkutatója. A világ legészakibb jégfolyamáról, az Északi-sarktól ezer kilométerre délre fekvő, grönlandi Petermann-gleccserről ugyanis leszakadt egy 260 négyzetkilométernyi, vagyis fél Budapest nagyságú darab. A Gellért-hegynyi magasságú jégsziget annyi édesvizet rejt, amennyi az Egyesült Államok vízszükségletét négy hónapig biztosíthatná. A szakemberek szerint aligha lehet kétséges, hogy ez a globális felmelegedés következménye, amely a jelek szerint gyorsabb változásokat idéz elő a sarkvidékeken, mint azt a tudósok korábban gondolták. Az idén ugyanis szinte minden eddigi, a globális felmelegedéssel kapcsolatos rekord megdőlt. Grönlandon például a Petermann-gleccser elveszítette hetven kilométeres úszó jégkészletének egynegyedét, s ezzel az 1962-es méretére zsugorodott vissza. A most elszabadult jégsziget hamarosan besodródik majd a Kanada és Grönland közötti Nares-szorosba, ahol kisebb, de valódi szigetekkel ütközik, és vagy eltorlaszolja az átjárót, vagy széttöredezik apróbb jéghegyekre és úgy sodródik tovább az Atlanti-óceánba.
A tudósok felhívják a figyelmet arra, hogy az emberi tevékenység nyomán a légkörbe jutó egyre nagyobb mennyiségű szén-dioxid felboríthatja bolygónk szénháztartását is. Az üvegházhatást okozó gáz csapdába ejti a meleget, a globális felmelegedés pedig bolygónk egész élővilágának a létét veszélyezteti. A bolygó kétharmadát borító tengerekben a tudósok már a hetvenes évek óta tapasztalják az oxigénben szegény „halott zónák” kialakulását a nyári időszakban. Ez kezdetben csak a növényvédő szerek alkalmazásának következménye volt, ami a vizek elalgásodásához és olyan baktériumok elszaporodásához vezetett, amelyek elhasználták a vízben oldott oxigént. A halott zónák száma azóta jelentősen megnőtt, számuk már meghaladta a négyszázat.
A szakemberek azonban úgy vélik ezeknek az oxigénben szegény zónáknak a száma és a mérete tovább gyarapszik majd a közeljövőben. A felmelegedés miatt ugyanis a víz kevesebb oxigént képes feloldani. Ehhez még hozzájárul az is, hogy egy melegebb világban több lesz az eső, és gyorsabban oldódnak a jéghegyek, vagyis több édesvíz kerül a tengerekbe, megváltoztatva a felszíni rétegek sűrűségét. Ezek könnyebbek lesznek, vagyis nehezebben tudnak majd lesüllyedni a mélyebb rétegekbe, ahová így kevesebb oxigén kerül.
Az óceánok oxigénszegénysége nyomán a szakemberek becslései szerint húsz-harminc százalékkal csökkenhet a világ halállománya 2050-re, miközben a Föld lakossága a jelenlegi felével gyarapszik majd és meghaladja a kilencmilliárdot. Vagyis az emberiség az egyik legfontosabb táplálékforrását vesztheti el. Ráadásul még úszni is egyre veszélyesebb lesz a tengerekben, mert elszaporodnak a medúzák, amelyek jól alkalmazkodnak az oxigénszegény környezethez. Természetes ellenségeik fogytán viszont a medúzák felélik az algákból táplálkozó mikroszkopikus lényeket, ami az oxigénzabáló baktériumok további szaporodásához és így az oxigénszint további eséséhez vezet majd. Ezekben a halálzónákban viszont túltengenek majd az olyan nitrogéngázokat termelő baktériumok, amelyek tovább erősítik az üvegház hatást.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben az emberiség nem tanulja meg korlátozni a szén-dioxid-kibocsátását az alacsony oxigénszintű óceánok halott világának rémképe már ennek az évszázadnak a közepére valósággá válik.
Szalontay Mihály
MOST LÁTOM, HA IGAZ! REUTERS! Nagyon jól fizetett tudós készítette. /P.S./
Látod Ányos! Ez már így, tudom-Ányos.
Látod Ányos! Ez már tudom-Ányos /badarság/.
A "Broecker-conveyor" elnevezésű
globális tengeráramlás szimbolikus
képe: (1) koncentrált vízsüllyedési
körzet az Atlanti-óceán északi részén
(Broecker szerint lényegében ez hajtja
a jelenlegi globális vízkörzési rendszert);
(2) meleg felszíni áramlás;
(3) hideg mélyvízi áramlás
Broecker hipotézise és a conveyora még működőképes is lehetne, ha :
· Az általa „szimbolikusnak” tekintett áramlási utakra nem hat a Coriolis erő! A Coriolis erő hat a magmára, hat a felvízre, hat a légkörre, de nem hat – Broecker szimbólikus hipotézisére?
· Az Atlanti hátságot, meg a többi hátat, úgy szeli át a conveyor,- változás nélkül,- mint egy repülő az eget.
· Ha bárhol egyetlen bizonyítékot valaki, leginkább Broecker a NASA-val karöltve fel tud mutatni, hogy az áramlás a csillagászati egyenlítőt, - a két térítőt átszelő, - tartós tengeráramlást, - felszínit, vagy mélységit,- tud mérésekkel igazolni, akkor övéké a baktertojás és egy bumedli a kobakokra. Itt felejtsük el a - minden lehetséges, számítógépes szimulációt! /Somlyódy is szimulálta a foszfort, azért pusztult el a Kis-Balaton,- mert nem készített mérleget!/
· Ami csak úgy mellékesen érdekes, hogy a valóságban az Atlanti óceán táplálja a Földközi tengert, mert annak vize jobban párolog, mint a hozzáfolyó édesvizek. A Vörös tenger is táplálja a Földközi tengert. A só meg kigyalogol az Atlanti vizekre, Broecker hipotézise szerint a conveyort táplálni.
· Oly szép díjakat kapott Broecker a „hipotézisre”, hogy ez a conveyor valakinek a malmára biztos, sok pénzt szállít.
Ennyit a XXI. századelő nemzetközi tudományáról.
Plósz Sándor
tájrendező, ökológus
2010-09-13
Megjegyzés: Japánban Broeckernek ítélték az Asahi Glass félmillió dolláros "Kék Bolygó Díját", 1996-ban megkapta az Egyesült Államok elnökének "U.S. National Medal of Science and Technology" kitüntetését.
Ha valakit a részletek is érdekelnek, annak tudom prezentálni egy másik cikkbe.